ÚTON - 19. NAP

„Hangosan fellélegeztem, a fenséges gyülekezeten enyhe mosoly futott végig. Az, hogy a legsúlyosabb bűneimet, sőt még azt a rögeszmémet is, hogy a szövetség már nem létezik és én vagyok az egyetlen, aki még hű maradt hozzá, a feljebbvalók legfőbbje „csacsiságnak”, gyerekességnek minősítette, ez mérhetetlen megkönnyebbülést jelentett, egyben rendreutasítást is, hiszen ezzel a legszigorúbban visszahelyezett a saját korlátaim közé.

30. Megvilágosodás

61. A középpont igazsága

63. Beteljesedés (Átkelés) után

37. Az ember családja