2017. január 17., kedd

ÚTON - 18. NAP

„És ahogy így beszívtam ezt a távoli, ritkás varázsillatot hirtelen ellenállhatatlan erővel tört rám a felismerés: micsoda fenséges varázs burkolt körül annak idején, amikor elkezdtem a zarándoklatot Napkeletre, miként hiúsult meg alattomos és lényegében ismeretlen akadályok miatt a zarándoklat, hogy illant el aztán mindinkább a varázs, és micsoda sivárság, józanság és kopár kétségbeesés volt azóta az én levegőm, az én kenyerem és italom.



35. Haladás



56. Átutazó



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése