ÚTON -12. NAP
„Szívembe nyilallt a fájdalom: ó mennyire más lett minden azóta, milyen más lett az ég, a levegő, évszakok, az álmok, az alvás, a nappal és éjszaka! Hogy megváltozott számomra minden, milyen mélységesen és rettenetesen, ha valakinek a füttye, az ismerős léptek üteme így szíven tud találni, ilyen jól tud esni és így tudni fájni, csupán azért, mert az elveszett múltat idézi!
44. Kísértés
10. Óvatos haladás
19. Közeledés
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése